Egy állatkertben, ahol élő állatokat gondozunk, természetesnek tekinthető, hogy életek jönnek a világra, és életek távoznak a világról. Az elmúlt hétvégén mindkettőben részünk volt.
Fecskehasú mangalica (Sus scrofa f. domestica) kocánk sem akart lemaradni vörös rokona mögött, így másnap már ő is világra hozta utódait. Sőt, túl is szárnyalta a csütörtöki szaporulatot, hiszen míg a vörös koca hat, addig a fecskehasú nyolc kis csíkos malacot nevel a Tanyaházban.
A szombati napon szomorúbb esemény történt állatkertünkben: egyik régi lakónktól, a sisakos kazuárunktól (Casuarius casuarius) kellett örökre elbúcsúznunk. A látványos megjelenésű, Ausztráliában és Új-Guineán honos futómadár tíz évvel ezelőtt érkezett állatkertünkbe, még fióka korában. Az állatorvosi boncolás szerint halálát belső szerveinek kóros elváltozásai okozták.
A szombati napon azonban más is történt: a közelmúltban érkezett Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) hímünk bemutatkozott a városi televízió nézőinek! Az alábbi linkre kattintva azonban blogunk olvasói is megtekinthetik a riportot: http://minap.hu/mivid.php?ext.a25104.
